Igazából pont az az ember ír a mai alkalomról, aki egyhuzamban 3szor is kimaradt a szövegírásos próbákból. Épp ezért volt számomra érdekes, kicsit félelmetes ez a nap, és ezért voltam nagyon izgatott szombat reggel tízkor, mikor be kellett lépnem a megszokott kopott küszöbön. Kicsit szégyelltem magam amiatt, hogy ilyen sokszor kimaradtam. Mert így elég sok mindenről lemaradtam, és nem voltam sokszor képben...
Az egész alkalom elején valóban nem voltunk sokan, de az idő előrehaladtával folyamatosan töltődött fel a társaság, és ez jó volt :) A korábbi alkalmakhoz képest viszonylag hosszú volt a mai nyitókör, de szerintem nem is bántuk, hiszen mindenki mindenkivel meg tudta osztani a heti élményeit, úgy, ahogy jól esett Neki. Én úgy gondolom, hogy azzal, hogy kicsit koordináltak minket 'a nagyok', az egész darab továbbszerkesztése miatt, sokkal hatékonyabban, és összeszedettebben dolgoztunk együtt. Előkerült újra a Nekem erről az jut
eszembe játék, ami nagyon nagy segítség egy kis brainstorming-ra :) És jót is tett! Lényege a játéknak, hogy akinek eszébe jut valamilyen öltet foszlány, téma, ahhoz bárki hozzászólhat, hozzátoldhat valamit a saját
gondolatai közül. Rossz válasz nincs, így akárki akármit mondd, annak biztos van értelme. E módszer segítségével métereket úsztunk előre a darabírásban, ami mindenkire nagyon üdítően hatott. De talán a legpezsdítőbb dolog mégiscsak a Big Black Ball volt.. Néhány másodpercig mindenki labdának képzelte magát, és csak jumping-olt :) Újra kezdett visszatérni a rég nem érzett ihlet, és csinálni akarás. Legalábbis bennem mindenféleképpen. Mintha bedugtak volna a konnektorba tölteni :) Hihetetlen gyorsan eltelt a mai próba.. és igazából már rég volt ilyen, de nem is akartam eljönni. Maradtam volna még ötletelni, és a darabbal foglalkozni. Házi feladatnak azért még megkaptuk a saját karakterlapunk kidolgozását. Mindenki olyan karaktert ír magának, ami a komfortérzésének megfelel, és szereti a szerepét. Én is így vagyok vele. Épp ezért alig várom, hogy nekiálljak megírni a kis figurámat :) Ízelítőnek elég legyen annyi, hogy: SÜTEMÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉNY!! :)
A záró körre az a bizonyos "munkagörbe" nagyon legörbült, a fókusz, ami a munkára kellett volna valahol elillant, és nagy kacagásokban végződött. De ezt sem bánta senki! Hiányzott már ez az oldott hangulat, a jókedv, az emberek :)
Új kedvenccel hagytuk abba a mai alkalmat, a SAJTOSTALLÉR igazi favorittá vált a Point Of View körében. Ági szájából pattant ki, az egyikünk karaktere kapcsán.. a beszélgetés végére olyan híres lett a sajtos tallér, hogy lehet, a darab védjegyévé válik.. :)
Az egész alkalom elején valóban nem voltunk sokan, de az idő előrehaladtával folyamatosan töltődött fel a társaság, és ez jó volt :) A korábbi alkalmakhoz képest viszonylag hosszú volt a mai nyitókör, de szerintem nem is bántuk, hiszen mindenki mindenkivel meg tudta osztani a heti élményeit, úgy, ahogy jól esett Neki. Én úgy gondolom, hogy azzal, hogy kicsit koordináltak minket 'a nagyok', az egész darab továbbszerkesztése miatt, sokkal hatékonyabban, és összeszedettebben dolgoztunk együtt. Előkerült újra a Nekem erről az jut
eszembe játék, ami nagyon nagy segítség egy kis brainstorming-ra :) És jót is tett! Lényege a játéknak, hogy akinek eszébe jut valamilyen öltet foszlány, téma, ahhoz bárki hozzászólhat, hozzátoldhat valamit a saját
gondolatai közül. Rossz válasz nincs, így akárki akármit mondd, annak biztos van értelme. E módszer segítségével métereket úsztunk előre a darabírásban, ami mindenkire nagyon üdítően hatott. De talán a legpezsdítőbb dolog mégiscsak a Big Black Ball volt.. Néhány másodpercig mindenki labdának képzelte magát, és csak jumping-olt :) Újra kezdett visszatérni a rég nem érzett ihlet, és csinálni akarás. Legalábbis bennem mindenféleképpen. Mintha bedugtak volna a konnektorba tölteni :) Hihetetlen gyorsan eltelt a mai próba.. és igazából már rég volt ilyen, de nem is akartam eljönni. Maradtam volna még ötletelni, és a darabbal foglalkozni. Házi feladatnak azért még megkaptuk a saját karakterlapunk kidolgozását. Mindenki olyan karaktert ír magának, ami a komfortérzésének megfelel, és szereti a szerepét. Én is így vagyok vele. Épp ezért alig várom, hogy nekiálljak megírni a kis figurámat :) Ízelítőnek elég legyen annyi, hogy: SÜTEMÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉNY!! :)
A záró körre az a bizonyos "munkagörbe" nagyon legörbült, a fókusz, ami a munkára kellett volna valahol elillant, és nagy kacagásokban végződött. De ezt sem bánta senki! Hiányzott már ez az oldott hangulat, a jókedv, az emberek :)
Kedves Nóra!
VálaszTörlésEzt a fényképet nagyon sürgősen távolítsd el az oldaladról, mert nem Te tulajdonod.
A fényképeket szerzői jogok védik, ez LOPÁSNAK minősül.
Kedves Gabriella! A képet eltávolítottuk. A blog nem Nórié, hanem egy színházi programé, amiben fogyatékos fiatalok vettek részt. Azt gondolom, hogy a tallérjának ez csak reklám volt, és inkább büszkének kellene lennie, hogy egy értékes program részese lehetett. A sajtostallér elkészítése és lefényképezése nyilván hasonlóan nagy teljesítmény volt, mint ezeknek a fiataloknak munkája, ezért biztosan értékes szellemi tulajdont képez. Üdvözlettel: Szervezők
VálaszTörlés