Tibi verse

Tibitől megkaptuk az egyik versét, és megengedte, hogy leközöljük. Személyes véleményem: ez igazán megtisztelő.

"Szeretnék rózsa lenni, kire betonúton taposnak,
Szeretnék rózsa lenni, kinek szirmai lehullnak,
Egy rózsa csupán, ki a porban áll, egyedül, árván.
Szeretnék rózsa lenni, mi elhervad a betonba,
Szeretnék úgy élni, hogy a por, szemem betakarja.
Egy rózsa volnék csupán, mi szirmait hullajtja,
Ha kirügyeznék egyszer, ó mondd uram mi történne?
Ez a kopár föld is talán, valahogy kinézne.
De nem verhetek gyökeret, száraz talajt értem,
Próbálkozom mindenütt, de semmit el nem értem.
Egy rózsa volnék csupán, ki nem találja helyét,
Fekszik egy kősziklán, hiszen már elvették földjét.
De várok egy emberre, ki majd ápol s meggyógyít,
A tiszta föld és napfény a szervezetnek gyógyír."